Haagen Imre
A színész
• film •
“Van valami, egyetlen dolog, amire más művészet nem képes, egyedül a film: az élő emberi arcon megmutatni, amint megszületik, vagy megváltozik az érzelem.”
Szabó István
Filmezni ezért jó. Mert finoman lehet játszani. Mert tulajdonképpen nem is játszani kell, hanem azonosulni a szereppel. És akkor mindent át tudsz adni, és mindent el tudsz mondani, amit az adott szerepben kell.
Szerencsés fickó vagyok. Mielőtt a Drága örökösök című napi sorozatnak köszönhetően, a bukott polgármester, Horváth Attila karakterében megismert volna a fél ország, már volt mögöttem jó néhány filmszerep. A teljesség igénye nélkül, a Barátok közt, a Gólkirályság, a Munkaügyek, a Jóban rosszban, a Pappa Pia, a 200 első randi, vagy éppen a Kis foci, egy-egy nagy kaland volt az életemben.
filmes életképek
• szinkron •
„A jól képzett, szép hang hatalmas “varázserővel” bír: ahogy az igényes és ápolt külsőhöz, úgy a kellemes hanghoz is automatikusan pozitív tulajdonságokat társítanak az emberek.”
Egerszegi Anna
Sokan nem is tudják, hogy a színház, a film és a szinkron mennyire más-más koncentrációt és képességeket kíván meg egy színésztől. Határtalanul boldog vagyok, hogy évtizedek óta részese lehetek ennek a különleges világnak, és hogy számtalan filmben közreműködhetek, jobbnál jobb színészeket megszólaltatva a mi csodálatos anyanyelvünkön. A teljesség igénye nélkül muszáj megemlítenem Nicolas Cage, Tommy Lee Jones, Bruce Willis vagy éppen Treat Williams nevét. És akkor még ott vannak a sorozatok (pld. A szív útjaiban Kenan), a rajzfilmek (pld. a Total Drámában Owen) és a reklámok (Skoda, Starbucks, Bravos stb…). Meg persze a Boomerang és a Cartoon Network, melyeknek bő másfél évtizeden át voltam csatornahangja, de ide tartozik a Hungarian Wedding Award Díjátadó gálája is, melynek kezdetektől én vagyok a hangja. Tehát szinte nincs olyan nap az életemben, hogy az valamilyen formában ne a szinkronról szóljon, és ez remélem, még sokáig így lesz.
• színház •
“A színház szép magánügy, százezer ember társaságában.”
Szendrő József
A színház mindig is életem nagy szerelme volt. A műhely, ahol vállvetve, egymásból is erőt merítve, együtt építenek az alkotók. Nincs kis szerep, csak szerep van, tartja a mondás. Mindenesetre a Gergely Theaterben, a Hadart Társulatban, Kárpáti Levente Társulatában, a Képzeletszínházban, a Hangszínházban, valamint a Pszichoszínházban az évek során sokféle feladat megtalált. A kis szerepektől a főszerepekig minden egyes feladatban képes vagyok megtalálni a kulcsot, a színjátszás örömét. Színház tehát volt, van és lesz!
